Bock-Bókai-Bókay, az ember a név mögött

Napjainkban a kerület lakosai valószínűleg hetente egyszer biztosan kimondják a nevet Bókay. Ám azt vajon tudják-e, hogy honnan ered, kit is takar ez a név? Előre annyit biztosan elárulhatunk, hogy meglepő lesz a válasz:
Bókay Árpád Budapesten született az 5. kerületi, Újvilág utcában, amelyet napjainkban Semmelweis utcaként ismerhetünk. A filantróp orvos, és szabadkőműves, feleségével Szidóniával kiemelten fontosnak tartották a karitatív tevékenységeket. Földeket ajándékoztak, a mai kert területén táborokat szerveztek, sőt a II. világháború idején is vállaltak gyermekfelügyeletet, a háború következtében nincstelenné vált családok gyermekein próbáltak segíteni. Neki köszönhetjük a kerület legnagyobb ajándékát, a Bókay-kertet is.

Bókay Árpád


A boldog és büszke atya, Bock – később Bókai – János is híres orvos volt. 1848/49-ben Petőfivel, Jókaival, Vasvárival szoros kapcsolatot tartó nemzetőr volt. Az irodalomtörténet szerint a későbbi névváltoztatás módja is igen szokatlan, mely során Bockból Bókai lett. A névadó keresztatya Jókai volt. „Ha én vagyok Jókai, akkor te legyél Bókai” – mondta.
Tudományos pályája csúcsát 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagsága jelentette, melyet a családnév nemesi rangra emelése követett. Az akkori szokás szerint a nemesi ranggal járt az ipszilon a vezetéknév végén, így lett a napjainkban jól ismert Bókay név.
Manapság már mindenki így ismeri a nevet, és biztosan minden korosztálynak van egy-egy a Bókay-kerthez kötődő élménye, emléke. Kezdve az itt töltött napközis táboroktól , a cölöpvárban zajló számháborúkon át, a XVIII. kerület szervezésében a kertben tartott hatalmas rendezvényekig és koncertekig.